Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke 2008-ban, helyettese, Király Júlia pedig tavaly jelentette ki, hogy nem kell segítség a devizahiteleseknek. Utóbbi ráadásul az Otthonvédelmi Monitoring Bizottság egyik irányítója, ami nagyjából annyit tesz, mintha cápát rendelnének ki a kishalak védelmére.
Amint a WikiLeaksre a napokban feltett, budapesti keltezésű amerikai nagyköveti jelentésből kiderült: Simor a devizahitelesekkel kapcsolatban még azt is nyomatékosította az amerikai nagykövetnek, számukra nincs ingyenebéd. E két, az SZDSZ ideológiáját szőröstül- bőröstül magáévá tett, neoliberális, hayekista (Friedrich Hayek osztrák neoliberális közgazdász elavult dogmáit követőket hívják így) bankvezér nem véletlenül importált most is Amerikából kifejezést. A fogalom 1870 körül honosodott meg amerikai kocsmákban, ahová ingyenebédre (free lunch) invitálták a vendégeket azzal a feltétellel, hogy isznak is egy pohárral, miközben a kocsmáros tudta, a becsalogatottak ritkán állnak meg egy pohárnál, majd sokan törzsvendégek is lesznek.
Ezek az SZDSZ szellemiségét bálványként imádó bankárok – és egyéb véleményformálók – közös jellemzője, hogy éppen ők élnek az állam csecsén, miközben a szociális ellátásból azt a pénzt, amelyet nem ők és barátaik kapnak, ingyenebédnek nevezik, miközben kis államot prédikálnak. Simor és Király nemrégiben még havonta az adófizetők zsebéből kivett sokmilliós juttatásukból ebédeltek azon ritka alkalmakkor, amikor nekik kellett állni a számlát.
Jó lenne nekik feltenni a kérdést, hogy ha a bankok által lépre csalt és egyoldalú szerződésmódosításaikkal extraprofitra szert tevő pénzintézetek áldozatainak nincs ingyenebéd, vajon támogatják-e azt, hogy az Európai Unió milliárdokkal stafírozza ki a rossz spekulációk miatt bajba jutott bankokat, azaz ők ingyen halálra zabálhassák magukat adófizetői pénzeken. Vagy – hogy a választók által a történelem legrosszabb szagú bugyrába hajított SZDSZ-eseknek oly kedves témát pendítsünk meg – támogatják-e az ingyenebéd azon formáját, amelyet notórius munkakerülők kapnak segély formájában?
Hogy mi lenne e két emberrel, ha a népharagnak szabad folyását lehetne engedni, sejtjük. Annak minimális következménye az lenne, hogy legalább ők ketten soha többé nem ehetnének ebédet, de vacsorát sem ingyen az adófizetők pénzéből.
Lovas István jegyzete
Forrás: http://www.mno.hu/ 2011.09.06.
A Real-PR 93 havi rendszerességgel Omnibusz felméréseket végez, páratlan hónapokon országos, páros hónapokon debreceni mintán.
| Kutatási célok | Cégfejlődés |
Kutatási módszerek |
Helyzetelemzés |
Kutatási területek |
Referencia |